MONOVNET EMBEREK ÉS TÁRSADALOM

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója

 a korhatár előtti ellátásokról

A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, ún. művésznyugdíj, a polgármestereknek, az Európai Parlamenti és országgyűlési képviselőknek külön szabályok alapján megállapított öregségi nyugdíj) 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.

2011. december 31-ét követően korhatár előtti ellátásra jogosult

1.      az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges életkort betöltötte, és szolgálati időt megszerezte,azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

2.      az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,

3.      az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,

4.      az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

5.      az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balett művészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A korhatár előtti ellátás igénybevételéhez az egyéni vállalkozói, vagy társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetőleg az egyéni vállalkozói jogviszonyt szüneteltetni kell, a társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.

Hogyan állapítható meg a korhatár előtti ellátás összege?

A korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok szerint kell megállapítani.

Melyek az öregségi nyugdíjban részesülő személyek munkavégzését érintő szabályok?

Az öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

Mikor kell az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni?

A Tny. alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a felsorolt jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy az érintett személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.  

Ha törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult az öregségi nyugdíj szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a nyugellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.

Mikor szűnik meg a korhatár előtti ellátás?

Megszűnik, ha

-    a jogosult meghal,

-    a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

-    a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

-    a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy

-    a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha

a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor (ún. feketemunka), vagy

b) a 2009. december 31-ét követően és 2012. január 1-jét megelőzően megkötött megállapodásra tekintettel megállapított korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít olyan gazdasági társaságként/társas vállalkozásként működő munkáltatóval, amelynek természetes személy tagja és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b)pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató természetes személy tagja(i), a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyábantöbbségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn. Az érintettek ellátásra való jogosultságát megalapozó megállapodásban ugyanis – a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.

Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.

Hol terjeszthető elő a korhatár előtti ellátás iránti kérelem?

Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be az ellátás megállapítása iránti kérelem a K03 számú űrlapon (a nyomtatvány száma ONYF. 3515-270). (A részletes szabályok a nyugellátási igény érvényesítéséről szóló tájékoztatóban olvashatók.)

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?

Amennyiben az igényelbírálásához szükséges okmányokat a nyugdíjbiztosítás szerzi be, az az ügyintézési határidőbe nem számít bele, tehát az ügyintézési idő meghosszabbodik.

Emiatt a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az ellátás iránti igény elbírálásához a következő eredeti vagy hitelesített okmányok beküldését javasoljuk: az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel, így különösen

a)      főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,

b)      katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,

c)      a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,

d)     ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,

e)       bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,

f)       mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998.január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,

g)      egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,

h)     kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998.január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,

i)        munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,

j)       az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,

k)    az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,

l)       a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,

m)  foglalkoztató igazolása a korkedvezményes munkakörben eltöltött időtartamról,

n)  a balett társulat igazolását a mágántáncosi vagy tánckari tagként eltöltött időről,

    o) a bányavállalkozó igazolást a földalatti munkakörben eltöltött szolgálati idejéről, a műszakok számáról, továbbá a biztosítással járó jogviszony megszüntetését igazoló okiratot.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény 

2011. évi CLXVII. törvény

2012. évi törvény CCVII. törvény

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a

korkedvezményre való jogosultság feltételeiről

Mi a korkedvezmény?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők korkedvezményben részesülnek, vagyis korhatár előtti ellátás megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelhetik ahány év korkedvezményt szereztek.

Melyek a korkedvezményre jogosultság alapfeltételei?

Korkedvezményre – 2014. december 31-ig – a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök jogosítanak. Kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetőleg 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

2007. január 1-jétől a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg - az egyéb korkedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén - a korkedvezményre való jogosultságot.

A foglalkoztató korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2014. december 31-ig fennáll.

Melyek a korkedvezményre jogosító munkakörök?

Azokat a munkaköröket, amelyek korkedvezményre adnak jogot, a nyugdíjtörvény végrehajtására kiadott rendelet 2006. december 31-én hatályos 1. számú mellékletét képező jegyzék tételesen tartalmazza. Ez a jegyzék azt is rögzíti, hogy egy-egy munkakör milyen feltételek fennállása esetén ad jogot korkedvezményre. A jogszabály meghatározza azt is, hogy a jegyzékben szereplő munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet.

Mit jelent az azonosítási eljárás?

Ha a megjelölt munkakör a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékében nem szerepel, de a korkedvezmény hatálya az üzemre kiterjed, és a munkáltató által megadott munkaköri leírás szerint a végzett munka megegyezik a jegyzékben lévő munkaköri leírás szerinti munkavégzéssel, a munkakört korkedvezményre jogosítónak kell elismerni. Az azonosítást a korkedvezményes igényeket elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek végzik.

Ha a munkaköri elnevezés a jegyzékben nem szerepel és a munkaköri leírás alapján sem lehet megnyugtató módon a végzett munkát, illetve az azonosságot megállapítani, de az üzemre kiterjed a korkedvezmény hatálya, az azonosítás kérdésében a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai (ágazati) érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.

Mikor lehet a szakképzési időt korkedvezményre jogosító időként elismerni?

A szakképzési idő, ipari tanulói idő csak akkor vehető figyelembe, ha a tanuló gyakorlati képzése (betanítása) korkedvezményre jogosító munkahelyen és munkavégzéssel történt. Ennek megfelelően a tanulóidőből a gyakorlati idő tényleges tartamát lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni.

Keresőképtelenség idejét milyen esetben lehet korkedvezmény szempontjából figyelembe venni?

Táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő a keresőképtelenség bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott.

Korkedvezmény szempontjából figyelembe lehet-e venni a katonai szolgálat időtartamát?

A katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott.

Hogyan kell a korkedvezményre jogosító időt meghatározni?

A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz hozzászámítani.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő a megszerzett korkedvezményt tovább nem növeli.

2011. december 31-ét követően korkedvezményre jogosító időt a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig, de legfeljebb 2014. december 31-éig lehet figyelembe venni.

Hogyan kell igazolni a korkedvezményre jogosító időt?

A korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő igazolására elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások szolgálnak alapul. Ezen kívül munkakönyvvel, korabeli nyilvántartás alapján kiállított igazolással, a gazdálkodó szervezetnél a korkedvezményes munkakörök vizsgálatára és igazolására létrehozott bizottság megállapításai alapján kiadott igazolással, stb. lehet igazolni.

Az előzőeken túl egyéb hitelt érdemlő módon (tanúvallomással) is bizonyítható korkedvezményes munkakörben eltöltött idő. Megkönnyíti a tanúnyilatkozatok értékelését, ha a munkatársi tanuk részére a vitatott időt korkedvezményes időként elismerték.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény

1997. évi LXXX. törvény

2011. évi CLXVII. törvény

2012. évi CCVIII. törvény